Kelet-Afrika gyorsabban szakad szét, mint hittük – de van benne jó hír is

Egy friss tanulmány a Nature Communications folyóiratban arra jutott: Kelet-Afrika egy része a vártnál előrébb tart abban a lassú folyamatban, amelynek végén a kontinens kettéválik. A hír „rossz” része tehát az, hogy az érintett kelet-afrikai zóna ténylegesen gyengül és nyílik – de a „vártnál hamarabb” kitétel kontextust igényel: továbbra is százezres–milliós évtávlatokról van szó, nem a következő kenyai szafaridényről. A kutatás a Kenya és Etiópia határvidékén húzódó Turkana Rift 500-kilométeres szakaszára fókuszált, ahol a tektonikus lemezek távolodnak egymástól. A szeizmikus képalkotás szerint a kérdéses zóna közepén a földkéreg mindössze kb. 13 kilométer vastag, míg a környező területeken meghaladja a 35 kilométert. Ezt a középen kialakuló elvékonyodást nevezik „ necking ”-nek: a szárazföld a „tészta” hasonlatával élve a közepe felé gyengül, és apránként tépődni kezd. Hosszú távon ez teljes szétváláshoz vezethet, új óceánmedencét és szigetkontinenst hozva létre. A geológusok régóta számolnak Afrika jövőbeli hasadásával; újdonság most az, hogy ez a szakasz a jelek szerint előrébb tart, mint gondolták. A hasadék nagyjából 45 millió éve formálódik, és körülbelül 4 millió éve gyorsult fel érdemben a „szétkapcsolódás”. És itt a „jó” hír: ugyanaz a töréses tektonika, amely távolítja egymástól a kéregblokkokat, magyarázhatja azt is, miért vált a térség az emberelődök maradványainak kincsesbányájává. Afrika ősi hominin fosszíliáinak nagyjából harmada ebből a viszonylag kicsi területből származik. A nyúlás és süllyedés üledékkel telt medencéket hozott létre, amelyek kiválóan őrzik meg a csontokat, a vulkáni hamurétegek pedig természetes „időbélyeget” adtak a leleteknek. Ennek köszönhetően a kutatók pontos időrendben láthatják a fejlődést – ilyen környezetben kerülhetett elő az etiópiai, világhírű Lucy is, a 3,2 millió éves ősünk, aki kulcsfontosságú űröket töltött ki az evolúciós történetünkben. A szerzők szerint lehet, hogy Kelet-Afrika nem feltétlenül „termelt” több korai embert, mint más régiók, hanem a hasadékrendszer egyszerűen jobb természetes archívumot teremtett. Miközben a vidék geológiailag lassan átrendeződik, páratlan esély kínálkozik arra, hogy minél többet tanuljunk a felszínre kerülő leletanyagból – jó ideig még bőven a kontinens végső szétnyílása előtt.