Japán bíróság: a hangot is védi a publicity right

Fontos döntést hozott szeptember 30-án a Tokiói Kerületi Bíróság az AI-alapú hangutánzás ügyében. Aya Takahashi bíró tanácsa kimondta, hogy az emberi hang – a képmáshoz hasonlóan – az egyén személyiségének szimbóluma lehet, ezért kereskedelmi értéke bizonyos körülmények között a publicity right védelme alá tartozhat.

A per középpontjában Kenjiro Tsuda japán színész és szinkronszínész állt, akit többek között a Jujutsu Kaisen Kento Nanamijaként és a Yu-Gi-Oh! Seto Kaibájaként ismerhet a közönség. Tsuda azt állította, hogy egy TikTok-fiók az engedélye nélkül használt hozzá feltűnően hasonló, mesterséges intelligenciával létrehozott narrátorhangot.

A kereset szerint 2024 júliusa és 2025 szeptembere között legalább 188 ilyen videó jelent meg, főként városi legendákról, paranormális történetekről és különféle érdekességekről. A fióknak mintegy 210 ezer követője volt, Tsuda oldala pedig arra hivatkozott, hogy a videók nézettségük alapján havonta körülbelül 500–750 ezer jen bevételt termelhettek.

Tsuda érvelése szerint a hang hasonlósága nem véletlen volt, és a hozzászólások között olyan nézők is megjelentek, akik valóban őt vélték hallani. A TikTok ezzel szemben az eljárás során azt állította, hogy egy általános férfihangról van szó, amely önmagában nem rendelkezik Tsudához köthető megkülönböztető tulajdonságokkal. A fiók mögötti fél pedig azt állította, hogy az AI-hang alapja egy Tsudát utánozni képes barát hangja volt.

A bíróság azonban végül nem döntötte el, hogy a konkrét 188 videó valóban megsértette-e Tsuda jogait. Ez lényeges különbség: az ítélet nem mondta ki, hogy az érintett AI-narráció bizonyítottan Tsuda hangjának jogosulatlan másolata volt.

Ehelyett egy általánosabb, de hosszabb távon jóval jelentősebb jogi elvet fogalmazott meg. A bíróság szerint ha egy előadó hangja olyan közönségvonzó, kereskedelmi értékkel rendelkezik, amelyet engedély nélkül éppen e vonzerő kihasználása céljából használnak fel, az publicity right megsértését jelentheti. Japánban most először mondta ki bíróság egyértelműen, hogy ez a védelem magára a hangra is kiterjedhet.

Tsuda mégsem kapta meg az általa kért jogorvoslatot. Mire az ítélet megszületett, a kérdéses TikTok-fiókot és a videókat már eltávolították, így a bíróság szerint nem maradt olyan tartalom, amelynek törlésére kötelezhette volna a platformot. Emiatt a törlés iránti keresetet elutasították. Ez tehát nem annak kimondását jelenti, hogy a videók jogszerűek voltak.

Az ügy azért különösen fontos az előadói szakmának, mert Japánban nincs külön, önállóan nevesített „hangjog”, miközben az AI-hangklónozás egyre komolyabb problémává vált. A japán igazságügyi minisztérium szakértői szinten már szintén vizsgálja, milyen polgári jogi lehetőségek alkalmazhatók, amikor valakinek az arcát vagy hangját generatív AI segítségével engedély nélkül utánozzák.

A japán színészek és szinkronszínészek közössége közben No More néven kampányt is indított az engedély nélküli AI-hangmásolás ellen. Tsuda ügye így ugyan nem végződött TikTok elleni törlési kötelezéssel vagy kártérítéssel, de a szeptember 30-i ítélet új jogi kapaszkodót adott az előadóknak: Japánban mostantól a hang kereskedelmi értéke is alapot teremthet a publicity right érvényesítésére.