Hét év hallgatás után tér vissza a skót post-rock egyik legmeghatározóbb zenekara: a The Twilight Sad hatodik nagylemeze, az It’s The Long Goodbye nem csupán új korszakot nyit, hanem egy hosszú, fájdalmas időszak lenyomatát is hordozza. Az album március 27-én jelenik meg a Mogwai Rock Action Records gondozásában, és minden eddiginél személyesebb hangvételt üt meg.
A dalok középpontjában James Graham frontember magánéleti tragédiái állnak. Az énekes édesanyjának demenciával vívott harca, saját mentális egészségi problémái, valamint az apasággal járó felelősség és bizonytalanság mind mélyen beépültek a lemez szövetébe. Graham szerint az alkotás és a család egyszerre jelentettek kapaszkodót ebben az időszakban: a dalírás nem menekülés volt, hanem feldolgozás.
A zenei világ formálásában kulcsszerepet játszott Andy MacFarlane, Graham régi alkotótársa, aki ezúttal is érzékenyen egyensúlyoz a feszültséggel teli gitártextúrák és a visszafogott, melankolikus ívek között. Az album lassan, hét év alatt állt össze, és ez az időbeliség érezhető is rajta: nem sürget, nem harsány, hanem türelmesen bontja ki a veszteség és az elfogadás rétegeit.
Különleges színt ad a lemeznek Robert Smith közreműködése. A The Cure frontembere régóta támogatója a zenekarnak, ezúttal pedig aktív résztvevőként is jelen van: több dalban gitáron, billentyűkön és basszusgitáron hallható. Graham elmondása szerint Smith tanácsai és jelenléte nemcsak zeneileg, hanem emberileg is sokat jelentettek a zenekarnak a felvételek során.
A The Twilight Sad a megjelenést követően turnéra indul, hogy élőben is bemutassa az új anyagot. Graham ugyanakkor nyíltan beszél arról, hogy a színpadra való visszatérésnél most fontosabb számára az egyensúly megőrzése, mint valaha. Az It’s The Long Goodbye így nemcsak egy visszatérés albuma, hanem egy tudatos, átgondolt újrakezdés dokumentuma is.
