A Pretender: amikor a valóság és az algoritmus összemosódik
Írta: Ostroml
Minden nap találkozunk olyan emberekkel, akik tökéletesnek tűnnek, de mégis valami hiányzik belőlük. Talán túlságosan simák, túlságosan kiszámítottak – mintha az algoritmus formálta volna őket, nem pedig az élet. A modern világban, ahol a közösségi média határozza meg az önkifejezést, egyre nehezebb megkülönböztetni, mi valódi és mi mesterséges.
Saam Farahmand új színházi darabja, a Pretender, pontosan ezt a kérdést boncolgatja. A főszereplő, Róisín Tapponi, egy 25 éves modellt, Mimit alakítja, aki a közösségi médiában él és lélegzik. Napjai ikonikus filmjelenetek újrajátszásával telnek, hogy szórakoztassa követőit – miközben valós emberi élményre és érzelmekre vágyik.
A darab központi kérdése: mit jelent önazonosnak maradni egy világban, ahol minden performansz? Mimi egy olyan generációt képvisel, amelyet a lájkok, algoritmusok és tökéletességre törekvés határoz meg, míg partnere, a „lemondott” színész DW Norman a klasszikus színjátszás őszinte, emberi oldalát képviseli. A kettejük között kibontakozó konfliktus a valódi művészet és a digitális identitás ütközését jeleníti meg.
Farahmand szerint a Pretender arra emlékeztet, hogy a színház az utolsó menedéke a valódi emberi kapcsolatoknak. A nézők és szereplők közötti fizikai jelenlét, a kimondott szavak súlya, a pillanat varázsa – mindaz, amit a képernyő soha nem tud visszaadni.
A Pretender így nemcsak egy darab a digitális korszakról, hanem tükör mindannyiunk számára, akik nap mint nap a valóság és a mesterséges világ határán egyensúlyozunk.
HOZZÁSZÓLÁSOK
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
LoginOLVASD EL EZEKET IS: