Spotify is beszállt az Anna’s Archive elleni perbe

Új szintre lépett a zeneipar egyik legnagyobb horderejű szerzői jogi ügye: a Spotify hivatalosan is csatlakozott a Universal Music Group, a Warner Music Group és a Sony Music Entertainment közös peréhez, amelyet az Anna’s Archive ellen indítottak. A kereset középpontjában az áll, hogy a platform engedély nélkül gyűjtött és archivált hatalmas mennyiségű szerzői jogvédett zenei adatot.

A New Industry Focus beszámolója szerint az Anna’s Archive körülbelül 86 millió hangfájlt és azok metadatáitgyűjtötte össze, ami nagyjából 256 millió felvételt érinthet. A jogtulajdonosok állítása szerint az adatokat nem csupán archiválási céllal tárolták, hanem olyan formában indexelték, amely alkalmassá teheti őket tömeges terjesztésre vagy képzési célokra. A perben megjelölt kártérítési igény eléri a 13 billió dollárt, ami a zeneipar történetének egyik legnagyobb összegű jogvitájává teszi az ügyet.

Az Anna’s Archive eddig elsősorban online „árnyékkönyvtárként” volt ismert, ahol könyvek, tudományos cikkek és különféle digitális anyagok érhetők el. A felperesek szerint azonban a platform tevékenysége túlmutatott a szövegalapú archívumokon, és kiterjedt kereskedelmi forgalomban lévő zenei felvételek nagyléptékű begyűjtésére is. Álláspontjuk szerint ez nemcsak jogsértő, hanem strukturális kockázatot jelent a zenei ökoszisztémára, amennyiben ellenőrizetlenül marad.

Az ügy súlyát az adja, hogy nem pusztán illegális terjesztésről vagy linkelésről van szó. A kereset szerint a rendszeres hang- és metadatagyűjtés, valamint azok rendszerezése olyan szintet ért el, amely önmagában lehetővé teszi a későbbi tömeges felhasználást. Ebben a kontextusban különösen figyelemre méltó a Spotify belépése, hiszen a szolgáltató nem tulajdonolja a felvételeket, hanem licenceli azokat, így részvétele szélesebb iparági aggodalmat jelez.

A perben hangsúlyosan megjelenik az a félelem is, hogy az ilyen méretű archívumok értékes adathalmazkéntszolgálhatnak a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és a szintetikus média fejlesztésében, művészi és kiadói engedély nélkül. A felperesek szerint már az archívum létezése is helyrehozhatatlan kárt okoz az amerikai szerzői jogi szabályozás értelmében, függetlenül attól, történt-e tényleges nyilvános terjesztés.

Az Anna’s Archive eddig nem reagált nyilvánosan a keresetben szereplő zenei vádakra. Az ügy mindeközben túlmutat önmagán: a háttérben zajló viták az adatgyűjtés, az AI-képzés és a digitális jogok jövőjéről szólnak. Hogy a per új jogi precedenst teremt-e, még kérdéses, ám mérete és résztvevői alapján mérföldkő lehet abban, hogyan értelmezik a bíróságok a digitális zenei adatok feletti ellenőrzést a következő években.