Martin Lorentzon, a Spotify milliárdos társalapítója közölte, hogy azonnal elhagyná Svédországot, ha az ország éves vagyonadót vezetne be. A stockholmi üzletember a szeptember 13-i választást megelőző adópolitikai vitákra reagált, és arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen intézkedés nemcsak a leggazdagabb magánszemélyeket érintené, hanem tőkét, befektetéseket és munkahelyeket is külföldre terelhetne.
Lorentzon azt mondta, alapvetően maradni szeretne Svédországban, egy vagyonadó azonban számára olyan határt jelentene, amely után rögtön a költözés mellett döntene. Érvelése szerint nem szerencsés olyan helyzetbe hozni vállalkozókat és munkahelyteremtőket, amelyben saját cégeikből kell részesedést eladniuk pusztán azért, hogy ki tudják fizetni az adójukat.
A Spotify társalapítója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem általában a magasabb jövedelműek nagyobb közteherviselését ellenzi. Saját állítása szerint támogatja a progresszív adórendszert, kifogásai kifejezetten az évente kivetett vagyonadó konstrukciójára vonatkoznak. A probléma szerinte abból fakad, hogy egy vállalatalapító papíron számított vagyona és ténylegesen rendelkezésre álló készpénze két teljesen különböző dolog lehet.
Lorentzon azzal is érvelt, hogy a következmények túlmutathatnak a technológiai szektoron. Ha a tőke és a vállalkozók kedvezőbb adózási környezetet keresve elhagyják Svédországot, az szerinte kevesebb hazai beruházást jelenthet olyan területeken is, mint a környezet- és klímatechnológia. Hosszabb távon pedig éppen az állam járhat rosszabbul, ha a magasabb vagyonok megadóztatása miatt csökken az országban működő vállalkozások, munkahelyek és adófizetők száma.
A vita a Spotify szempontjából különösen érzékeny. A streamingcég története és központja továbbra is Stockholmhoz kötődik, működésének egyre nagyobb része azonban az Egyesült Államokban összpontosul. A vállalat vezetése korábban is nyilvánosan bírálta a svéd üzleti környezetet: Daniel Ek korábban arra figyelmeztetett, hogy megfelelő változtatások nélkül több ezer Spotify-állás kerülhet Svédországon kívülre.
A mostani konfliktust a szeptember 13-i választás előtti politikai erőviszonyok élezték ki. A Left Party külön milliárdosadót, a Green Party pedig vagyonhoz kapcsolódó új terhet szorgalmaz, miközben a baloldali pártok adópolitikai elképzelései egyre nagyobb figyelmet kapnak. A Social Democrats a felmérésekben a kormányzó jobboldali blokk előtt áll, Magdalena Andersson ugyanakkor maga is ellenzi a vagyonadó bevezetését.
A jelenlegi jobbközép kormány szintén elutasítja az elképzelést. A befektetői aggodalmakat ezért nem egy már elfogadott adótörvény okozza, hanem az, hogy egy választás utáni kormányalakítás során milyen kompromisszumokra lehet szükség a parlamenti támogatás megszerzéséhez. Egy kisebb koalíciós vagy támogató párt adópolitikai követelése így akkor is tárgyalási alap lehet, ha a nagyobb politikai szereplők jelenleg nem támogatják.
Lorentzon ráadásul nincs egyedül azzal, hogy a külföldre költözés lehetőségét emlegeti. Klas Tikkanen, a Nordic Capital vezetője egyenesen „valódi exodus” veszélyéről beszélt, miközben tanácsadók már azt vizsgálják, milyen lehetőségeik lennének a nagyobb vállalkozásoknak és tulajdonosaiknak, ha működésük vagy vagyonuk egy részét más országba helyeznék át.
