Három bérlő, Arthur George, William Stockler és Alexander Stockler pert indított a Royal Albert Hall üzemeltetője ellen, mert úgy vélték, hogy jogtalanul korlátozták őket az előadásokon való részvételben. A panaszosok 500 ezer font kártérítést követeltek, arra hivatkozva, hogy több eseményről is kizárták őket, mint amit a bérlői szabályzat megenged.
A Royal Albert Hall eredeti bérleti rendszere még az építés idején alakult ki, amikor a leendő bérlők anyagi támogatásért cserébe különleges jogokat kaptak. A megállapodás szerint évente az előadások kétharmadán jogosultak részt venni, és ezek a jogok generációról generációra öröklődhetnek.
Az ügyet Sir Anthony Mann bíró vizsgálta, aki elutasította a keresetet, és kijelentette, hogy az ügy további vizsgálatot nem igényel a bíróság részéről. A döntés után a bérlőknek kell eldönteniük, hogy fellebbeznek-e, vagy elfogadják az ítéletet.
A Royal Albert Hall szóvivője hangsúlyozta, hogy a pert három bérlő indította a 300 közül, és hogy a jelenlegi jegyleosztási gyakorlatot a többség támogatja. A per végeredményeként a panaszosokat a költségek megfizetésére kötelezték, miután minden pontban elvesztették az ügyet.
A háttérben a Royal Albert Hall folytatja kulturális küldetését: a jegyárakból származó bevétel jelentős része visszakerül a zenei közösségek támogatására, és az új jegylevételi rendszer révén továbbra is segíteni kívánják a művészeket és zenekedvelő közönséget.
