RBX hivatalosan is fellebbezett a Spotify ellen indított csoportos keresetének elutasítása miatt. Az Eric Dwayne Collins néven született amerikai rapper a kilencedik szövetségi fellebbviteli bírósághoz fordult, miután egy kaliforniai bíró október 23-án véglegesen elutasította a streamingcsalással kapcsolatos keresetét. A jogvita középpontjában az áll, hogy a Spotify következetesen alkalmazza-e a mesterséges lejátszások elleni szabályait, és megfelelően védi-e a független előadók jogdíjbevételeit.
A november 6-án ismertté vált bírósági iratok szerint RBX jogi képviselői egyelőre a fellebbezési szándékot rögzítő rövid értesítést nyújtották be. A részletes jogi érvelés még nem került nyilvánosságra, így egyelőre nem tudni, hogy a rapper ügyvédei pontosan mely megállapításokat kívánják megtámadni. A fellebbezés ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy egy magasabb szintű bíróság felülvizsgálja az elsőfokú döntés jogi megalapozottságát.
Az ügy 2025 novemberében kezdődött, amikor RBX csoportos keresetet indított a Spotify ellen. A rapper azt állította, hogy a platform nem tesz eleget a botokkal és automatizált rendszerekkel generált lejátszások visszaszorításáért. Érvelése szerint a manipulált streamelések torzíthatják a jogdíjak elosztását, mert a mesterségesen megnövelt hallgatottság egyes jogosultaknak nagyobb részesedést biztosíthat a rendelkezésre álló bevételekből, más előadók rovására.
A kereset különösen nagy figyelmet kapott, mert RBX többek között Drake katalógusával kapcsolatban is jelentős számú állítólagos hamis lejátszást említett. A beadvány szerint a feltételezett manipulációk több év alatt legalább 600 millió dollárnyi jogdíjat téríthettek el a jogosultaktól. Fontos azonban, hogy ez a felperes becslése, nem pedig bizonyított pénzügyi veszteség. Drake nem alperese az eljárásnak, és a bíróság nem állapította meg, hogy az előadó zenéinek hallgatottságát jogellenesen növelték volna.
Az első keresetet Josephine L. Staton szövetségi bíró június 22-én elutasította, de akkor még lehetőséget adott a hiányosságok kijavítására. RBX július 13-án módosított beadvánnyal tért vissza, amelyben már nagyobb hangsúlyt kapott a Spotify csalásellenes intézkedéseinek állítólagos következetlensége. A rapper szerint a platform a kisebb és független előadók esetében szigorúbban lép fel a gyanús lejátszások ellen, miközben a kereskedelmileg kiemelt katalógusoknál nem ugyanazzal a következetességgel érvényesíti saját szabályait.
Az október 23-i döntésben a bíró azonban ezt az érvelést sem találta megfelelően alátámasztottnak. A 16 oldalas végzés szerint RBX nem mutatott be elegendő konkrétumot annak valószínűsítésére, hogy a Spotify valóban rendelkezik egy nyilvánosságra nem hozott, szelektíven alkalmazott csalásellenes gyakorlattal. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a különböző előadók eltérő kezelésére vonatkozó állítások következtetéseken alapulnak, és hiányzik mögülük a szükséges ténybeli alátámasztás.
A döntés másik fontos eleme a Spotify jogi felelősségének kérdése volt. RBX azzal érvelt, hogy a platformnak kötelessége megvédeni a jogosultakat a harmadik felek által végrehajtott streamingcsalások következményeitől. A bíróság azonban nem találta bizonyítottnak, hogy a Spotify és a rapper közötti üzleti kapcsolat ilyen különleges jogi kötelezettséget hozna létre. A kaliforniai tisztességtelen üzleti gyakorlatokra vonatkozó követelést szintén elutasították.
Ezúttal a keresetet „with prejudice” minősítéssel utasították el, ami azt jelenti, hogy RBX ugyanebben az eljárásban már nem nyújthat be újabb módosított keresetet. A bíró szerint a további átdolgozás sem orvosolná a feltárt jogi hiányosságokat. Ez azonban nem zárja ki a fellebbezést, amellyel a rapper most élni kíván.
A jogvita megértéséhez fontos a streamingplatformok bevételosztási rendszere. A Spotify a jogdíjakat nem egyszerűen minden egyes lejátszás után fizeti ki azonos összegben. Az előfizetési és hirdetési bevételekből piacokra bontott jogdíjalapok jönnek létre, amelyekből a jogosultak a megfelelő piacon elért lejátszási arányuk alapján részesednek. Ha ebbe a rendszerbe mesterségesen generált streamelések kerülnek, azok elméletileg torzíthatják az elosztást. A konkrét perben azonban nem sikerült megfelelő jogi és ténybeli alapot bemutatni ahhoz, hogy a Spotify felelősségét megállapítsák.
A vállalat korábban visszautasította azt a feltételezést, hogy üzletileg érdekelt lenne a hamis lejátszások fenntartásában. A Spotify szerint a mesterséges streaming az egész zeneipar számára problémát jelent, és a platform különböző technikai ellenőrzésekkel, jogdíjkorrekciókkal és szankciókkal igyekszik visszaszorítani a visszaéléseket. A bíróság az októberi döntésben azt is figyelembe vette, hogy a Spotify nyilvános szabályzata szerint az azonosított hamis lejátszások nem jogosítanak jogdíjra.
A kérdés ugyanakkor túlmutat ezen az egyetlen peren. A streamingcsalások elleni intézkedések egyre fontosabbá válnak, miközben a generatív mesterséges intelligenciával készült zenék tömeges feltöltése újabb kihívásokat jelent a platformoknak. A Deezer például külön rendszert fejlesztett az AI-val létrehozott zenék azonosítására, és olyan hallgatói funkciókon is dolgozik, amelyekkel a felhasználók szabályozhatják az ilyen tartalmak megjelenését. A YouTube Music szintén egyre nagyobb hangsúlyt helyez az AI-eredetű tartalmak jelölésére. Ezek az intézkedések azonban más problémakört is érintenek: az AI-val készült zene önmagában nem jelent streamingcsalást, a visszaélés a lejátszások mesterséges manipulálásához kapcsolódik.
A Spotify számára az RBX-ügy eddig két kedvező elsőfokú döntést hozott, a rapper azonban továbbra is vitatja a platform felelősségének megítélését. A fellebbviteli bíróság előtt a következő fontos állomás a részletes beadvány benyújtása lesz. Ebből derülhet ki, hogy RBX ügyvédei milyen jogi hibákat látnak az októberi végzésben, és milyen alapon kérik annak megváltoztatását.
A per jelenlegi állása tehát nem bizonyítja sem a 600 millió dolláros jogdíjelterelést, sem azt, hogy a Spotify tudatosan kivételezne a legnépszerűbb előadókkal. A fellebbezés ugyanakkor életben tartja a jogvitát, és ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogyan lehet egyszerre hatékonyan kiszűrni a hamis lejátszásokat, megvédeni a valódi hallgatottságot szerző előadókat és átláthatóvá tenni a jogdíjak elosztását.
Korábbi kapcsolódó OneMusic-cikkeink
Újra beperelték a Spotifyt streamingcsalás miattElutasították a Spotify ellen indított pert a Drake-streamelések ügyében
