Az AI már a DJ-promók világát is felforgatja

A mesterséges intelligencia által generált zenék száma soha nem látott tempóban növekszik, de a valódi hallgatottság továbbra sem tart lépést vele. A Deezer legfrissebb adatai szerint a júliusi csúcsidőszakban a platformra feltöltött zenék közel fele AI segítségével készült, ami napi mintegy 90 ezer új tracket jelentett. Ezek azonban a teljes lejátszásoknak mindössze 1–3 százalékát adták, vagyis a mennyiség és a tényleges érdeklődés között egyre nagyobb a szakadék.

A probléma azonban messze túlmutat a streamingstatisztikákon. Különösen érzékenyen érinti az elektronikus zene azon közösségeit, ahol a kiadatlan zenék évtizedek óta informális csatornákon keresztül cserélnek gazdát.

A UK garage, a bassline és a dubstep színterén a DJ-k gyakran privát üzenetekben, zárt csoportokban vagy rejtett letöltési linkeken küldik egymásnak a legfrissebb bootlegeket és editeket. Ezek sokszor hónapokkal a hivatalos megjelenés előtt kezdenek el terjedni, és nem ritkán soha nem jutnak el egy kiadóig.

Ebben a közegben a bizalom mindig fontosabb volt, mint bármilyen hivatalos igazolás. Egy tracket nem az alapján ítélnek meg, hogy ki készítette, hanem hogy hogyan működik egy hangrendszeren.

Éppen ezért jelent új veszélyt az AI-alapú hangklónozás. Ma már viszonylag egyszerű olyan zenéket készíteni, amelyek egy ismert producer vagy DJ stílusát utánozzák. Egy kellően hitelesnek tűnő, „kiadatlan” remix vagy bootleg könnyen bekerülhet egy promócsoportba, ahol senki sem feltételezi elsőre, hogy valójában mesterséges intelligencia készítette.

A valódi kockázat nem az, hogy az AI-zene hirtelen jobb lett az emberi alkotásoknál. Sokkal inkább az, hogy egyre nehezebb megkülönböztetni a valódi demókat a hamisítványoktól, ami hosszú távon megingathatja azt a bizalmi rendszert, amelyre ezek a közösségek épülnek.

A gazdasági következmények sem elhanyagolhatók. Egy CISAC megbízásából készült tanulmány szerint a generatív mesterséges intelligencia miatt 2028-ra a zeneszerzők és dalszerzők digitális bevételeinek akár 24 százaléka is veszélybe kerülhet, ami összesen körülbelül 10 milliárd eurós kiesést jelenthet. A tanulmányra több helyen eltérő összegekkel hivatkoztak, ami jól mutatja, milyen könnyen torzulhatnak az adatok, amikor másodlagos forrásokon keresztül terjednek.

A platformok eltérő módon próbálnak reagálni a helyzetre. A Deezer 2025 januárjában elsőként kezdte nagy léptékben felismerni és megjelölni az AI által generált zenéket. Az év végére 13,4 millió ilyen feltöltést azonosított, amelyeket kizárt az ajánlórendszerből és a szerkesztett lejátszási listákból.

A SoundCloud más megközelítést választott. A szolgáltatás vezérigazgatója, Eliah Seton tavaly nyilvánosan kijelentette, hogy a platform nem használja fel az előadók zenéit AI-modellek betanítására, nem fejleszt generatív AI-eszközöket, és harmadik felek számára sem engedélyezi a tartalmak ilyen célú felhasználását.

Ez ugyan fontos vállalás, de nem oldja meg azt a problémát, amikor egy mesterséges intelligenciával készült hamis bootleg már elkészült, és privát promócsatornákon kezd terjedni. A SoundCloud tartalomazonosító rendszere régóta működik, de a brit underground egyik legfontosabb kérdése továbbra is az, hogyan lehet megőrizni a közösség bizalmát egy olyan korszakban, amikor egy AI által készített hamisítvány első hallásra már szinte megkülönböztethetetlen az eredetitől.