Monogámia: az amerikaiak megosztottak abban, „így vagyunk-e bekötve”

A monogámiáról sokan úgy beszélnek, mintha vagy szent igazság lenne, vagy a wedding industry találmánya. A köztes sáv ritkán kap helyet. A legtöbben saját elmélettel érkeznek – vallásból, szakításból, biológiából, tagadásból és a szülők házasságának romjairól keverve. Egy új YouGov-felmérés szerint az amerikaiak nem elsöprő többséggel, de eléggé megosztottak abban, hogy az emberek „természetüknél fogva” monogámok-e. Mindössze körülbelül egyharmaduk gondolja úgy, hogy a többség vagy mindenki az. Konkrétabban: 7 százalék szerint minden ember monogám természetű, 24 százalék szerint a legtöbb. További 16 százalék úgy véli, nagyjából fele-fele, míg 12 százalék szerint a legtöbb ember nem monogám természetű, és 8 százalék szerint senki sem az. Ez nagyjából illik ahhoz, amit a gyakorlat mutat: az emberek szeretik a határozott elméleteket a szexről és a párkapcsolatokról, de a valós viselkedés gyorsan összekuszálja a képletet, és a nagy magyarázat bizonytalan lábra kerül. A nemek között most is látszik törés: az amerikaiak nagyobb arányban mondták, hogy a nők természetüknél fogva monogámok, mint a férfiak. 30 százalék szerint a nők többsége monogám, míg ugyanezt a férfiakról csak 17 százalék állította. Közben 18 százalék szerint a férfiak többsége nem monogám természetű, a nőknél ezt 8 százalék mondta. Vagyis él tovább a régi kép: a nő a hűséges, a férfi a kóborló. A politika és az életkor is számít. A republikánusok körében 44 százalék gondolja úgy, hogy mindenki vagy a legtöbb ember monogám természetű, a demokratáknál ez 27 százalék. A 65 év felettiek szintén nagyobb arányban hisznek a természetes monogámiában (39 százalék), mint a fiatalabb felnőttek (29 százalék). Mindez arra utal, hogy a monogámiáról szóló kérdés messze nem fekete-fehér: nem steril laborból válaszolnak az emberek, hanem a saját értékeik, életkoruk, csalódásaik és a szerelemről hallott történeteik belsejéből. A felmérés a randevútörténetekre is rákérdezett – ezek jóval változatosabbak annál, mint amit a kultúrharcos románc-kép sugall. Az amerikaiak 70 százaléka volt már kapcsolatban ellenkező nemű partnerrel. Körülbelül a fele randizott nála legalább öt évvel idősebb vagy fiatalabb személlyel, és közel a fele járt valakivel, aki jóval magasabb vagy alacsonyabb végzettségű volt. Kisebb arányban, de akadtak, akik rassz-, vallási, anyagi helyzetbeli vagy pártállási különbségek mellett is randiztak. Hogy „természetes-e” a monogámia? Az amerikaiak válaszaiból nem rajzolódik ki megingathatatlan igen. Inkább az, hogy a kérdésre adott véleményeket erősen színezi a nem, a kor és a politika.