Egy los angelesi esküdtszék történelmi jelentőségű döntést hozott, amikor kimondta, hogy a Meta és a YouTubeplatformjai részben felelősek lehetnek a felhasználók mentális egészségkárosodásáért. A 44 órás tanácskozást követően meghozott ítélet az első olyan eset, amely a közösségi platformok kialakítását és működését teszi felelőssé a függőség kialakulásáért.
A felperes, egy 20 éves nő, 3 millió dolláros kártérítést kapott. Az esküdtszék a felelősséget 70%-ban a Meta, 30%-ban pedig a YouTube oldalán állapította meg. Az ügy középpontjában az a vád állt, hogy a platformok tudatosan addiktív mechanizmusokra épülnek, amelyek hosszú távon káros hatással lehetnek a felhasználók pszichés állapotára.
A felperes beszámolója szerint a folyamatos használatot a lemaradástól való félelem (FOMO) erősítette, ami végül depresszióhoz, szorongáshoz és testképzavarhoz vezetett. A védelem ezzel szemben azzal érvelt, hogy a problémák gyökere korábbi személyes traumákban keresendő, nem pedig a digitális platformok használatában. Az esküdtszék azonban úgy ítélte meg, hogy a vállalatok nem biztosítottak megfelelő tájékoztatást a termékeikből fakadó pszichológiai kockázatokról.
A döntés jogi szempontból is komoly hullámokat vethet. Szakértők szerint az ítélet megkérdőjelezheti az internetes cégek eddigi védelmét biztosító Section 230 alkalmazhatóságát, és új irányba terelheti a felelősségi kérdéseket — a tartalom helyett a platformok tervezési logikájára fókuszálva.
Bár a megítélt összeg jelentős, elmarad az eredetileg követelt 1 milliárd dollártól. A Google — amely a YouTube tulajdonosa — és a Meta egyaránt vitatja az ítéletet, és fellebbezést terveznek. A Google szóvivői szerint a YouTube nem klasszikus közösségi média, hanem „felelősségteljesen működő streaming platform”.
