Losoul: az Amiga 500-tól a német house meghatározó klubjaiig

Peter Kremeier pályája nem egy legendás klub DJ-pultjában és nem is drága stúdióban kezdődött. Magnó, kölcsönkapott lemezjátszók, egy Monacor keverő és később egy Commodore Amiga 500 kellett hozzá – na meg az a zenei kíváncsiság, amelyből később Losoul összetéveszthetetlen groove-ja megszületett.

A német producer és DJ a kilencvenes évek eleje óta mozog a house és a techno határvidékén. Neve később szorosan összekapcsolódott a Playhouse világával, miközben olyan helyeken vált visszatérő szereplővé, mint a Panorama Bar vagy a Robert Johnson. Hosszú pályája során Sven Väthtől Blaze-en és Hans Nieswandton át Jay Haze-ig számos előadó zenéjét remixelte.

A történet elején azonban még sem Losoul, sem kiforrott klubzenei identitás nem létezett. Csak rengeteg, egymástól látszólag távoli zene.

Egy Neue Deutsche Welle-paródiával kezdődött

Kremeier első saját lemeze az 1982-es Piefke und Pafke und die Jungs aus der Dunkelkammer – Und es geht ab volt. Nem éppen az a kiadvány, amelyből első hallásra ki lehetne következtetni a későbbi Losoul hangzását.

Gyerekkorában klasszikus zenét, jazzt, soult és korai rapet ugyanúgy hallgatott, mint a rádió hatvanas-hetvenes évekből megmaradt popzenéit. Az Und es geht ab azért találta el, mert a Neue Deutsche Welle akkorra már erősen kommercializálódott világát figurázta ki.

A nyolcvanas években aztán elkezdődött a lemezgyűjtés. Kremeier baráti összejöveteleken és iskolai bulikon játszott, de már ekkor sem egyetlen stílus érdekelte. Funk, soul és jazz találkozott nála a korai amerikai hiphoppal és house-zal, miközben az európai elektronikus zene kísérletező, indie és pop között mozgó oldalát is figyelte.

A közös nevező a groove volt. Ez később Losoul zenéjének egyik legfontosabb ismertetőjegyévé vált.

Az első klubgázsi: 50–100 márka

Kölnben nőtt fel, majd 1989-ben családjával Wiesbadenbe költözött. A váltás zeneileg is fontosnak bizonyult. Különböző szubkultúrákból érkező emberekkel került kapcsolatba, köztük a Superbleep Soundsystemből ismert S-Maxszal.

A bulikon még nem léteztek azok a szigorú műfaji falak, amelyek később a klubélet bizonyos részeit meghatározták. Hiphop, house, techno, acid, breakbeat, jungle, punk, dub, pszichedelikus és alternatív rock is rákerülhetett ugyanarra az estére.

Innen vezetett az út az első valódi klubfellépéshez. 1992-ben a Der Mensch verläßt die Erde nevű apró bár és klub megnyitójára hívták játszani. Az első gázsija emlékei szerint valahol 50 és 100 német márka között lehetett.

Nagy DJ-bálványt közben tudatosan nem választott magának. Sokkal jobban érdekelte, hogyan tudja a különböző hatásokat saját ötletté összerakni.

Ricardo Villalobos is ott volt a történet elején

A következő fontos lépés már a stúdióhoz vezetett. Losoul első megjelent felvétele az 1994-es Silhouette Electroniquelett, amely R. Villalobos és T. Menguser társaságában került ki a Placid Flavour egyik válogatásán.

Ricardo Villalobos ekkoriban Darmstadt környékén szervezett bulikat, ahol Kremeier-rel többször együtt is játszottak. Losoul rendszeresen mutogatta neki az új felvételeit, majd 1994-ben elkészített egy pszichedelikus techno jamet. A track a Superbleep köréből Moritz közvetítésével jutott el Villaloboshoz, és végül egy közös válogatáslemezen kötött ki.

Ez még az az időszak volt, amikor a német elektronikus underground hálózata személyes kapcsolatokból, kazettákból, frissen elkészült zenékből és kisebb bulikból épült. Egy track nem feltétlenül promóciós tervvel indult útnak: valaki meghallotta, továbbadta valakinek, aztán egyszer csak lemez lett belőle.

Losoul első komolyabb sajtómegjelenésére 1997-ig kellett várni, amikor a Groove Magazin foglalkozott vele.

Amiga 500-ból lett stúdió

A korai technika mai szemmel különösen beszédes. Első DJ-felszerelésének központja egy nyolcvanas évek közepéről származó Monacor MPX-6000 keverő volt, amely mellé magnó és kölcsönkapott lemezjátszók kerültek.

A zenekészítés sem egy felszereléssel telepakolt stúdióban kezdődött. Az első komolyabb eszköz egy Commodore Amiga 500 volt, amelyet később sampler modullal és tracker szoftverrel egészített ki. A következő lépcsőt egy Yamaha MT44 négysávos magnó jelentette.

Éppen ez teszi érdekessé Losoul korai történetét. A később kifinomult, mélyen groove-központú house-produkcióiról ismert zenész pályája nem egy előre megrajzolt karrierterv szerint épült. Lemezek, barátok, apró klubok és kezdetleges gépek között alakult ki az a zenei nyelv, amely később a német house egyik sajátos hangjává vált.

Mire a Playhouse, a Robert Johnson és később a Panorama Bar világa Losoul természetes közegévé vált, az alapok már régen megvoltak. Nem egyetlen műfajból érkezett oda – hanem abból a korszakból, amikor egy DJ-pultban még teljesen természetes volt, hogy acid, dub, hiphop és pszichedelikus rock keresse egymás mellett ugyanazt a groove-ot.