Közel 300 AI-megállapodást kötöttek már a jogtulajdonosok, de továbbra is megosztott az iparág

A mesterséges intelligencia és a zeneipar kapcsolata újabb mérföldkőhöz érkezett: a BPI megbízásából készített WPI Economics-jelentés szerint 2026 elejéig összesen 274 kereskedelmi AI-megállapodás született a jogtulajdonosok és különböző technológiai vállalatok között.

A tanulmányra a napokban a Featured Artists Coalition is hivatkozott, amikor 29 zeneipari szervezet közösen publikálta nyílt levelét az AI-licencelés szabályozásáról. A kezdeményezés középpontjában az a követelés áll, hogy az előadók és szerzők kifejezett beleegyezése nélkül ne születhessenek AI-felhasználásra vonatkozó megállapodások.

A jelentés ugyanakkor rámutat arra, hogy a 274 szerződés nem kizárólag generatív mesterséges intelligenciához kapcsolódik. Számos együttműködés olyan területeket érint, mint a tartalomazonosítás, a jogkezelés vagy a digitális adatfeldolgozás. Ilyen például a Sony Music és a Vermillio, illetve a Universal Music és a Prorata.ai közötti partnerség.

Ennek ellenére a megállapodások többsége valóban generatív AI-rendszerekhez kötődik. A jelentés több ismert szereplőt is megemlít, köztük a Suno, az Udio, a Klay Vision, a Spotify, az ElevenLabs, a BandLab és a Splice platformokat, amelyek különböző formában működnek együtt zeneipari jogtulajdonosokkal.

A gyors terjedés ellenére az iparág továbbra sem egységes. A Warner Music például megállapodást kötött a Sunóval, miközben a Universal Music Group és a Sony Music továbbra is jogi eljárásokat folytat ugyanazzal a céggel szemben. Eközben az American Federation of Musicians (AFM) pert indított annak érdekében, hogy részesedést szerezzen az AI-platformokhoz kapcsolódó licencbevételekből.

A vita egyik legfontosabb kérdése jelenleg az, hogy a művészek pontosan mennyi információt kapnak ezekről az üzletekről. A 29 szervezet által jegyzett nyílt levél szerint több esetben előfordulhat, hogy az alkotókat AI-felhasználásba terelik anélkül, hogy teljes képet kapnának a megállapodások pénzügyi vagy jogi következményeiről.

A BPI kutatása a független zenei szektort is vizsgálta. A felmérés szerint a közepes méretű vállalatoknak csupán 25 százaléka, a kisebb cégeknek pedig mindössze 5 százaléka kötött eddig AI-licencmegállapodást. Összességében a válaszadók csupán 16 százaléka kezdett el aktívan foglalkozni AI-partnerségek kialakításával.

Ugyanakkor a megkérdezett független szereplők 77 százaléka nyitott lenne az etikus AI-felhasználásra, amennyiben megfelelő jogi és pénzügyi feltételek mellett történik a licencelés.

A fogyasztói oldalon is növekszik az érdeklődés. A kutatásban szereplő, országosan reprezentatív, 3000 fős mintából 13 százalék már használt zenegeneráló mesterséges intelligenciát, míg 6 százalék fizetett is ilyen szolgáltatásért.

A számok alapján az AI-zene piaca gyors ütemben fejlődik, ugyanakkor a licencelési modellek, az alkotói jogok és a bevételmegosztás kérdései továbbra sem rendeződtek teljesen. A következő évek egyik legfontosabb zeneipari vitája várhatóan az lesz, hogy az innováció és az alkotói jogok között hol húzódik a megfelelő egyensúly.