John Odin nyolcórás szettekkel menne szembe a 90 perces DJ-kultúrával
Írta: Ostroml
Kilencven perc alatt fel lehet építeni egy erős DJ-szettet. John Odin szerint azonban valami fontos elveszik, amikor a klubkultúra minden fellépőt ugyanabba a rövid időablakba próbál beszorítani: nincs idő kockáztatni, eltévedni, visszavenni az energiából, majd órákkal később egészen máshová megérkezni.
Ő ezért nyolc órát kér magának.
Odin Musical Storytelling néven fogalmazza meg azt a szemléletet, amely valójában jóval régebbi a mai fesztivál- és klubprogramozásnál. A DJ nem egymás után pakolja az aktuálisan legerősebb trekkeket, hanem egy teljes éjszaka dramaturgiáját építi fel, miközben folyamatosan figyeli, hogyan reagál rá a terem.
A különbség nem pusztán a játékidő.
Egy 90 perces szettben kevés hely marad a lassú építkezésre. Ha egy DJ tíz vagy húsz percig visszafogja a tempót, azzal már a rendelkezésére álló idő jelentős részét kockáztatja. A gyorsabb formátum ezért természetesen jutalmazza az azonnal működő zenéket, a felismerhető pillanatokat és a sűrűbb csúcspontokat.
Nyolc órában egészen más szabályok érvényesek.
Odin szerint előre kell gondolkodni az energiagörbén, de a történetet nem lehet teljesen megírni otthon. A közönség ugyanis beleszól. Ha a terem másképp reagál, mint amire számított, a következő fejezetet ott helyben kell átírni.
Ez a klasszikus értelemben vett „room reading”: nem egyszerűen látni, hogy működik-e egy track, hanem megérteni, mire lesz szüksége a tánctérnek fél vagy akár két órával később.
Itt válik el a maratoni szett a nagyon hosszú playlisttől.
A több zene önmagában semmit nem old meg. Nyolc órányi csúcsidejű techno ugyanúgy kifáraszthat egy termet, ahogy nyolc órányi folyamatos visszafogottság elveszítheti a közönséget. Odin megközelítésében ezért a sorrend fontosabb a mennyiségnél: különböző hangzásokat, intenzitási szinteket és atmoszférákat kell úgy egymásba vezetni, hogy órákkal később is legyen hová emelni a tétet.
Ehhez viszont a DJ-nek is bírnia kell.
Nyolc óra a pult mögött már fizikai teljesítmény. Pihenés, megfelelő étkezés és állóképesség nélkül a koncentráció törvényszerűen csökken, miközben éppen az utolsó órákban lenne szükség a legpontosabb döntésekre. Odin a mentális felkészülést ugyanilyen fontosnak tartja: meditációval és mindfulness-gyakorlatokkal is készül arra, hogy hosszú időn keresztül fenntartsa a kreatív figyelmet.
A maratoni DJ-zásnak van még egy szereplője, amelyet egy rövid fesztiválszettben könnyű figyelmen kívül hagyni: maga a helyszín.
- január 18-án Odin a cebui LAST brutalista betonfalai között játszott maratoni szettet. A terem akusztikája nem egyszerű háttérként működött. A betonfelületek természetes visszaverődései és lecsengései belenyúltak a techno karakterébe, így bizonyos hangok egészen más súllyal működtek a térben, mint fejhallgatóban vagy egy szárazabb klubban.
Ilyenkor a helyszín valóban a szett társszerzőjévé válik. A DJ nemcsak zenéket kever egymásba, hanem folyamatosan dolgozik azzal is, ahogyan az adott terem megszólaltatja őket.
Odin szeptember 19-én folytatja a maratoni koncepciót. A vállalás mögött pedig van egy nagyobb kérdés is, amely jóval túlmutat egyetlen DJ fellépésein.
Mit veszít a klubkultúra azzal, ha a DJ-knek egyre kevesebb idejük marad történetet építeni?
A 90 perces slot praktikus. Több előadót lehet egy estére tenni, gyorsabbak a váltások, könnyebb nevekkel megtölteni a plakátot. Csakhogy ezzel a DJ szerepe is megváltozik: egy teljes éjszaka vezetőjéből könnyen másfél órás attrakció lesz.
John Odin nyolcórás szettjei nem azt állítják, hogy minden DJ-nek hajnalig kellene játszania. Inkább arra emlékeztetnek, hogy a DJ-zés egyik legizgalmasabb képessége éppen az, amihez nem lehet gyorsbillentyűt rendelni: tudni, mikor kell megadni a közönségnek, amit akar – és mikor kell még egy órán át váratni vele.
HOZZÁSZÓLÁSOK
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
LoginOLVASD EL EZEKET IS: