Közös AI-licencelési elveket állított fel az IMPF és az IMPEL

Újabb lépést tesznek a független zeneműkiadók annak érdekében, hogy a generatív mesterséges intelligencia terjedésével ne alakuljon ki olyan licencelési rendszer, amelyben a dalszerzők és a zeneműkiadók háttérbe szorulnak. Az IMPF és az IMPEL olyan alapelveket képvisel, amelyek a kompozíciók értékének megőrzésére, az átlátható elszámolásra és az AI-rendszerek által felhasznált művek követhetőségére épülnek.

A két szervezet álláspontjának egyik legfontosabb eleme, hogy az AI-licencelésnél a zeneművet legalább a hangfelvétellel azonos súllyal kell értékelni, amennyiben más lényeges körülmény nem indokol eltérő megoldást. Ez különösen fontos a generatív rendszerek tréningjénél, ahol ugyanannak a zenének több különálló joga is érintett lehet.

Az elképzelés szerint nem elegendő egyetlen összegben rendezni az AI-cégek zenei felhasználását. Külön kell kezelni a korábbi felhasználások, a modellek tréningje, az AI által létrehozott outputok és a későbbi kereskedelmi hasznosítás után járó kompenzációt. A levonásoknak, költségeknek és bevétel-elszámolásoknak szintén világosnak, indokolhatónak és következetesnek kell lenniük.

Az IMPF már korábban is egy kétpilléres modell mellett érvelt. Ennek egyik része az AI-modellek betanításához felhasznált védett művek engedélyezését és díjazását rendezné, a másik pedig az AI által létrehozott tartalmak későbbi felhasználásához kapcsolódna. A szervezet szerint a kollektív jogkezelőknek is fontos szerepük lehet abban, hogy ezekből működőképes, széles körben alkalmazható licencmodellek szülessenek.

A pénzügyi feltételek mellett legalább ilyen fontos kérdés a visszakövethetőség. Ahhoz, hogy egy dalszerző vagy kiadó megfelelő díjazást kaphasson, tudni kellene, hogy egy adott művet felhasználtak-e egy modell tréningjéhez, illetve milyen szerepet játszott egy később generált tartalomban. Ehhez részletes jelentési kötelezettségekre, megfelelő metaadatokra és ellenőrizhető technikai rendszerekre lenne szükség.

Az IMPF és az IMPEL ezen a területen már gyakorlati kísérletbe is kezdett. 2026 nyarán a Sureel AI-jal indítottak zárt tesztprogramot, amelyben független kiadók kiválasztott repertoárral vizsgálják, mennyire lehet technológiai eszközökkel felismerni és mérni a szerzői művek felhasználását generatív AI-modellekben. A cél éppen annak felmérése, hogy az ilyen hozzárendelési adatokra később építhető-e megbízható kompenzációs rendszer.

Sarah Williams, az IMPEL vezérigazgatója szerint a generatív AI megfelelő keretek között új értéket is teremthet a zeneipar számára, ehhez azonban biztosítani kell, hogy maga a dal és annak szerzői is megkapják az őket megillető részt. Annette Barrett, az IMPF elnöke szintén azt hangsúlyozza, hogy a független kiadók és az általuk képviselt dalszerzők számára ellenőrizhetővé kell tenni, miként használják műveiket az új rendszerek.

A kérdés azért válik egyre sürgetőbbé, mert az AI és a zeneipar kapcsolata már nem kizárólag szerzői jogi perekről szól. Egyre több szereplő próbál működő licencmodelleket kialakítani, miközben továbbra sem rendezett minden esetben, hogyan oszlik meg az AI által létrehozott gazdasági érték a technológiai cégek, a hangfelvételek jogosultjai, a zeneműkiadók és a dalszerzők között.

A OneMusic.hu-n korábban részletesen foglalkoztunk azzal is, hogyan alakulnak át az AI-licencelés játékszabályai, illetve miként váltottak a nagy zeneipari szereplők a pusztán jogi fellépésről a licencelt AI-modellek kialakítása felé. Az IMPF és az IMPEL most azt szeretné elérni, hogy ebben az átalakulásban a kompozíció értéke már a rendszer kialakításakor megfelelő helyre kerüljön, ne csak utólag kelljen korrigálni az arányokat.