Miért termelnek psilocibint a varázsgombák? Új kutatás a háttérben

A varázsgombák hatásairól sokat hallani: mély belső utazásokról, különleges élményekről, megváltozott érzékelésről. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, miért termelnek ezek a gombák egyáltalán psilocibint, és milyen szerepet tölt be ez az anyag a természetben. Egy új, még nem lektorált kutatás most erre a kérdésre próbál választ adni.

A kutatók abból indultak ki, hogy a psilocibin előállítása jelentős energiabefektetést igényel a gombák részéről. Evolúciós szempontból nehezen indokolható lenne mindez, ha a vegyület nem nyújtana valamilyen előnyt. Korábban felmerült az az elképzelés, hogy a pszichedelikus hatás segíthet a spórák terjesztésében az állatok viselkedésének megváltoztatásával, ám egyre több jel mutat arra, hogy a magyarázat sokkal prózaibb.

Az új vizsgálat szerint a psilocibin elsősorban védekező mechanizmus lehetett. A kutatók úgy vélik, a vegyület célja nem más, mint megakadályozni, hogy a gombákat elfogyasztó gerinctelenek kárt tegyenek bennük.

Ennek tesztelésére gyümölcslegyek lárváit etették psilocibint tartalmazó gombaporral. Az eredmények egyértelműek voltak. Az érintett lárvák ritkábban érték el a kifejlett állapotot, kisebb testtel és szárnyakkal fejlődtek, mozgásuk pedig látványosan károsodott. Kevesebbet mozogtak, repülés közben gyakran elvesztették az irányítást, ami arra utal, hogy alapvető élettani folyamataik sérültek.

Bár könnyű lenne ezt humoros képként elképzelni, a valóság jóval kevésbé játékos. A psilocibin kémiailag hasonlít a szerotoninra, egy olyan ingerületátvivő anyagra, amely számos élőlény idegrendszerében jelen van. A kutatás arra utal, hogy a psilocibin ezekkel a rendszerekkel lép kölcsönhatásba, nem élményeket generálva, hanem működési zavarokat okozva.

A vizsgálat vezetője, Kirsty Matthews Nicholass szerint a rovarok tudatossága önmagában nem sérült, viszont a vegyület megzavarta az alapvető testi funkciókat, ami hosszú távon végzetesnek bizonyult számukra. Más szóval: a psilocibin hatékony elrettentő eszköznek bizonyult a természetben.

Az evolúció persze nem számolt azzal, hogy az ember egyszer majd egészen más szemmel tekint erre az anyagra. Ami a gombák számára védelem volt, az később pszichedelikus és terápiás kutatások alapjává vált. A mostani eredmények azonban emlékeztetnek arra, hogy a természetben ritkán léteznek „cél nélküli” vegyületek – csak mi adunk nekik új jelentést.