A berlini választás után a klubok jövője is napirendre került

A szeptember 20-i berlini képviselőházi választást a Die Linke nyerte a második szavazatok 25,7 százalékával, több mint kétszeresére növelve 2023-as eredményét. A CDU 18,8, az AfD 16,3, a Zöldek 14,3, az SPD pedig 12,1 százalékot kapott. A választási eredmény önmagában még nem jelent új városvezetést: jelenleg két politikailag reális többség rajzolódik ki, a Linke–Zöldek–SPD és a CDU–Zöldek–SPD koalíció. 

A klubszféra számára azért különösen érdekes az eredmény, mert a Die Linke választási programjában külön fejezetet szentelt a berlini klubkultúrának. A párt új játszóhely-támogatást vezetne be, tovább bővítené a Schallschutzfonds zajvédelmi alapot, egyszerűsítené az engedélyezést és tervjogi eszközökkel védené a működő helyszíneket. Megtartaná az évente megrendezett Tag der Clubkultur programot, a nem kereskedelmi open air események számára pedig könnyebben hozzáférhetővé tenné a közterületeket. Szövetségi szinten kereskedelmi bérleti plafont, erősebb felmondás elleni védelmet, a klubok kulturális intézményként való építésjogi elismerését és zajvédelmi reformot sürget. 

A lehetséges koalíciós partnerek programjaiban több ponton hasonló elképzelések szerepelnek. A Zöldek külön támogatási rendszert hoznának létre a kurált programmal működő kluboknak, és sürgősségi alapot állítanának fel a közvetlen veszélybe került kulturális helyszínek számára. Emellett egyszerűbb engedélyezést, a köztes hasznosítások támogatását, jobb tervjogi védelmet és szövetségi zajvédelmi reformot akarnak. Az SPD szintén először ígér külön játszóhely-támogatást a klubszektornak. 

A kérdés azért sürgető, mert a táncterek látogatottsága és a klubok pénzügyi helyzete egyre kevésbé mozog együtt. A Clubcommission Berlin és a Goldmedia augusztusban bemutatott kutatásában a válaszadók 39 százaléka mondta azt, hogy veszteséggel zárta a 2025-ös üzleti évet; 2017-ben ez az arány még 21 százalék volt. Közben 83 százalék legalább 50 százalékos átlagos kihasználtságról számolt be, egyharmaduk pedig 75 százalék fölöttiről. A felmérés 102 teljesen kitöltött kérdőívre épült, vagyis az adatok a kutatásban részt vevő berlini klubok és szervezők helyzetét írják le. 

A bevételi szerkezet közben szinte megfordult. 2017-ben a gasztronómia és az italeladás adta a bevételek mintegy 60 százalékát, a belépők pedig 21 százalékot. A mostani felmérésben a jegybevétel már 59 százalékot, a vendéglátás mindössze 20 százalékot képvisel. A megkérdezettek 73 százaléka csökkenő alkoholfogyasztást, 57 százaléka rövidebb klubban töltött időt érzékel. Eközben a személyi, működési és bérleti költségek is komoly terhet jelentenek. 

Marcel Weber, a Clubcommission elnöke ezt tömören úgy foglalta össze: „A berlini klubok táncterei tele vannak. Mégis egyre nehezebb sok vállalkozásnak gazdaságilag fenntarthatóan működnie.” A kutatásban részt vevők 95 százaléka úgy látja, hogy strukturális javulás nélkül hosszú távon számos klub léte kerül veszélybe, 23 százalék pedig már azt fontolgatja, hogy a következő tizenkét hónapban felhagy a működéssel. 

A probléma ráadásul nem csak pénzügyi. A megkérdezett szereplők mindössze 8 százaléka tulajdonosa saját helyszínének, 31 százalékuk öt évnél rövidebb bérleti vagy haszonbérleti szerződéssel dolgozik. Ennek egyik konkrét példája a friedrichshaini RAW-Gelände: a Clubcommission júniusban arra figyelmeztetett, hogy több ottani kulturális helyszín jövője bizonytalanná vált, külön kiemelve a Cassiopeiát. Az ilyen ügyeket azonban egy berlini támogatási program önmagában nem oldja meg, hiszen a magántulajdonosok, a kerületek, a városfejlesztési tervek és részben a szövetségi jogszabályok egyaránt meghatározók. 

A Schallschutzfonds példája jól mutatja, miért számítanak a részletek. Az alap 2018 óta támogatja a klubok és zenei helyszínek zajcsökkentő beruházásait, jelenleg azonban a program hivatalos oldala szerint nem fogadnak új kérelmeket, miközben a 2026–2027-es időszakra már létezik támogatási irányelv. A választási ígéretekből egyelőre az sem derül ki, hogy egy új játszóhely-támogatás mekkora költségvetésből működne, milyen feltételekkel lehetne pályázni, és mely klubok kerülnének előre a sorban. 

A szeptember 20-i eredmény ezért a berlini klubok számára egyelőre politikai lehetőséget, nem kész intézkedéscsomagot jelent. A Linke, a Zöldek és az SPD programja több ponton találkozik a közvetlen támogatás, a zajvédelem és a helyszínek hosszú távú biztosítása körül, de kormányprogram még nincs. A következő érdemi lépést a koalíciós tárgyalások és az utánuk következő költségvetési, jogalkotási döntések jelentik majd.