A természetes szelekció ma is formálja az embert – így látszik a DNS-ünkön

A tudományos közegben sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az elmúlt 10 ezer évben – a mezőgazdaság, a technológiák és a városok robbanásszerű fejlődése ellenére – alig történt számottevő, genetikai szintű emberi változás. Egy frissen, a Nature-ben megjelent kutatás ezt cáfolja: 15 836 ősi emberi maradvány DNS-ének vizsgálata alapján a kutatók 479 olyan génvariánst találtak, amelyeket az elmúlt 10 ezer év természetes szelekciója alakított. A szerzők szerint mindez azt jelzi, hogy az evolúció nem állt meg a civilizáció felemelkedésével, csak új környezethez idomult. A mezőgazdaságra való áttérés alapjaiban rendezte át az étrendet, új kórokozóknak tett ki közösségeket, és bár sokakat elragadtak a járványok, idővel immunitást is formált. Olyan tulajdonságok, amelyek a vadászó-gyűjtögető életmódban előnyt jelentettek – például a hatékony zsírraktározás –, a szénhidrátban gazdag, letelepedett társadalmakban könnyen hátránnyá válhattak. A kutatás több, ma is érzékelhető irányt emel ki. Európában már a dohány megjelenése előtt, évezredeken át csökkentek a dohányzással összefüggő genetikai variánsok arányai. A tejfogyasztás sem volt „adott”: a csapat bizonyítékot talált arra, hogy felnőttkori tejcukor-emésztést segítő variáns alakult ki és terjedt el. A gabonaalapú étrend mellékhatásai szintén nyomot hagytak: ma világszerte nagyjából 80 millió ember él cöliákiával, amelyben a szervezet gluténre adott immunválasza károsítja a beleket – a gluténmentes termékek elterjedése részben ezt tükrözi. Úgy tűnik, az ehhez köthető mutációk hordozói valamilyen okból több utódot hagytak, ami hozzájárulhatott a jelenség mai gyakoriságához. A kép tehát árnyalt: miközben társadalmainkat formáltuk, a természetes szelekció csendben velünk együtt alakult tovább. Nem arról van szó, hogy az evolúció lelassult volna – inkább új irányt vett, és közvetlenül az általunk létrehozott, gyorsan változó környezetekhez igazodott.