Német bíróság a GEMA javára döntött a Suno ellen AI-szerzői jogi perben

A Müncheni Tartományi Bíróság I. 2026. július 31-én a GEMA javára döntött a Suno ellen indított szerzői jogi perben. Az ügy középpontjában az állt, hogy a jogkezelő szerint a generatív AI-platform felismerhető elemeket reprodukált védett zeneművekből.

A kereset hat ismert szerzeményt érintett:

Az eljárás kizárólag a zeneszerzői kompozíciókra vonatkozott, a dalszövegek nem képezték a per tárgyát.

A GEMA szerint a Sunóval generált zenékben felismerhetők voltak az eredeti művek jellegzetes zenei elemei, ezért álláspontjuk szerint a platform jogosulatlanul reprodukálta a szerzői jog által védett kompozíciókat.

A Suno ezzel szemben azt állította, hogy a dalok nincsenek eltárolva a modellben, a kimutatott hasonlóságok nem érik el a jogsértés szintjét, és a felelősség elsősorban a felhasználókat terheli, akik a promptokat megadják. A vállalat azt is vitatta, hogy a német bíróság illetékes lenne az ügyben, mivel a modell fejlesztése az Egyesült Államokban történt.

A bíróság azonban nagyrészt a GEMA érvelését fogadta el. A döntés értelmében a Suno felelős a jogosulatlan felhasználásért, ezért elrendelték az érintett felhasználások megszüntetését, a kapcsolódó bevételek feltárását, valamint kártérítés megfizetését. A kártérítés pontos összegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Az ítélet nem jogerős, a Suno fellebbezhet ellene. Emellett a döntés nem jelenti azt sem, hogy a platformon készült minden AI-generált zene automatikusan szerzői jogot sért, és a szolgáltatást sem tiltották be Németországban.

Az ügy jelentősége túlmutat a konkrét jogvitán. A határozat azt az irányt erősíti, hogy amennyiben egy AI-rendszer kimenetében azonosíthatók védett zenei elemek, a felelősség nem feltétlenül kizárólag a felhasználót, hanem magát a szolgáltatót is terhelheti.

A döntés egyben ismét ráirányítja a figyelmet az AI-zene egyik legvitatottabb kérdésére: miközben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a dalszerzésben, a produceri munkában, a vokálok előállításában, a masteringben, a terjesztésben és a promócióban, továbbra is korlátozott az átláthatóság azzal kapcsolatban, milyen tanítóadatokra épülnek ezek a modellek, és milyen mértékben használják fel a szerzői jog által védett műveket.