Folytatódhat Tony Justice és a Suno szerzői jogi pere

Újabb fontos fejezethez érkezett az AI és a zeneipar szerzői jogi konfliktusa. Egy massachusettsi szövetségi bíróság nagyrészt elutasította a Suno kérelmét, amellyel az AI-zenei vállalat Tony Justice countryénekes és kiadója, az 5th Wheel Records Inc. keresetének megszüntetését próbálta elérni.

A felperesek szerint a Suno szerzői joggal védett felvételeket és dalokat – köztük Justice saját zenéit – használt AI-rendszereinek betanításához megfelelő engedély nélkül. A kereset szerzői jogi és DMCA-val kapcsolatos jogsértéseketis állít.

F. Dennis Saylor IV szövetségi bíró döntése alapján a követelések többsége megfelelő alapot szolgáltat ahhoz, hogy az eljárás folytatódjon. A bíróság mindössze egy igényt utasított el: a Tennessee Consumer Protection Act alapján megfogalmazott követelést.

A Suno korábban azt hangsúlyozta, hogy az ügy központi kérdésének annak kellene lennie, vajon a szerzői joggal védett zenék AI-modellek tréningjére történő felhasználása fair use-nak minősülhet-e. A vállalat több további állítást is megpróbált eltávolíttatni a keresetből, a bíróság azonban ezek jelentős részét életben hagyta.

Ez még nem jelenti azt, hogy a bíróság kimondta volna a Suno felelősségét. A döntés ebben a szakaszban lényegében azt jelenti, hogy Tony Justice és kiadója állításainak többsége tovább vizsgálható a per során.

Justice szerint az ügy túlmutat a saját zenéin.

„A tech és a nagyvállalatok rátaposnak a kisemberekre” – fogalmazott. Szerinte ha lehetősége van arra, hogy felszólaljon a kisebb alkotók érdekében, kötelessége megtenni, hiszen a zenészek számára a szerzői joggal védett alkotások jelentik a megélhetés egyik alapját.

A főállásban kamionsofőrként is dolgozó zenész az AI terjedését saját másik szakmájával is párhuzamba állította. A fuvarozásban szerinte hasonló aggodalmat okoz, hogy professzionális sofőrök vezetési tapasztalatai és adatai hozzájárulhatnak olyan autonóm rendszerek fejlesztéséhez, amelyek később éppen ezeknek a munkavállalóknak a pozícióit veszélyeztethetik.

Justice ezért mindkét területen ugyanazt az alapelvet hangsúlyozza: az AI fejlődése mellett azoknak az embereknek a jogait és munkáját is figyelembe kell venni, akiknek a teljesítményéből ezek a rendszerek tanulnak.

A massachusettsi döntéssel a vita tehát nem lezárult, hanem folytatódik. A per egyik legfontosabb kérdése továbbra is az lehet, hogy milyen feltételek mellett használhatók szerzői joggal védett zenék generatív AI-rendszerek fejlesztéséhez, és meddig terjedhet ebben a környezetben a fair use védelme.