10 millió dolláros AI-botrány rázta meg a zeneipart

Egyre nagyobb hullámokat vet a zenei világban Michael Smith ügye, akit azzal vádolnak, hogy mesterséges intelligenciával generált zenékkel és botokkal több mint 10 millió dollárt csalt ki a digitális platformoktól. A gyanú szerint 2017 és 2024 között hamisított hallgatottsági adatokat gyártott olyan, gyakorlatilag észrevétlen címek alatt, mint a „Zyme Bedewing”, amelyek célja nem a közönség elérése, hanem a streaming bevételek kicsalása volt.

A rendszer hosszú éveken át zavartalanul működött, mivel ezek az ismeretlen, nem promótált számok nem kellettek feltűnést a platformokon. Az ilyen tevékenységek nemcsak etikátlanok, de anyagilag is károsítják azokat a valódi előadókat, akik gyakran még az 1000 lejátszást sem érik el.

A Spotify szerint a csalás mindössze 1%-ban érintette saját rendszerüket, és úgy vélik, hogy a meglévő szűrőik jól működtek. A Pandora szintén minimális, 1500 dolláros kifizetésről számolt be, míg a SoundCloud – amely saját, fan-powered modelljét dicsérte – nem közölt konkrét számokat, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer jobban szűri a mesterséges tevékenységeket.

Az eset súlyos kérdéseket vet fel az AI-alapú zene és a digitális bevételi rendszerek jövőjét illetően. Ahogy a technológia fejlődik, a zeneiparnak is új stratégiákat kell kidolgoznia a manipulációk és csalások kiszűrésére. A történet nem ért véget – a valódi művészek védelme és a streaming platformok hitelessége most komoly tét.